Regionális Autóipari Beszállítói Konferencia és Gyárlátogatás beszámolója és képei 
2017. szeptember 27-28.

 
>> In english <<

Az immár hatodik alkalommal megrendezésre kerülő Autóipari Beszállítói Konferencia az idei évtől regionális rendezvény lett. A QFD Mérnöki Tanácsadó Iroda Kft. a magyarországi mellett megkapta a VDA QMC képzések szlovéniai, horvát, szerb, bosnyák és makedón licencjogát is.
A rendezvény első napján a résztvevők üzemlátogatáson vehettek részt a VW pozsonyi gyárában, valamint ezzel párhuzamosan workshop megbeszéléseket folytathattak a QFD Kft. trénereivel. Az első napot gálavacsora zárta.
A Konferencia második napján a régió gépjármű és alkatrészgyártó cégeinek ismert szakemberei tartottak előadásokat a gépjárműipar minőségirányítási és beszerzési aktualitásairól és trendjeiről. A nap végén a résztvevőknek lehetőségük volt feltenni kérdéseiket, melyeket az előadók pódiumbeszélgetés formájában vitattak meg a közönséggel és egymással.




 
A résztvevők köszöntését követően Szabó András Viktor kezdte a prezentációk sorát. Első témája a VDA-ban, illetve a VDA-QMC-ben történő változások ismertetése volt, ezek után a QFD történetét, fontosabb mérföldköveit ismertette. A 2017-es év jelentős újdonsága, hogy a QFD Kft. VDA-QMC licencpartneri illetékességi területe Magyarország mellett már további öt Dél-kelet európai országra, Szlovéniára, Horvátországra, Bosznia-Hercegovinára, Szerbiára és Macedóniára is kiterjed. Az ügyvezető elmondta, hogy továbbra is figyelmet fordítanak a VDA kötetek magyar kiadására, ebben az évben a projektmenedzsment módszertanát leíró RGA kötet kiadását tervezik, előre láthatólag október hónapban.
 
A bemutatók sorát két jelentős magyarországi autógyár képviselői folytatták. Az Audi részéről Bíró Ilona a vállalatcsoport és azon belül a győri telephely ISO-9001 átálláshoz kapcsolódó projektjét ismertette. A projekt kiváltó oka, hogy a tanúsítás egyebek mellett a típusengedélyezéshez is  szükséges feltétel. Az átállási projektet az Audinál 8 részprojektre osztották, melyek között külön figyelmet kapott a vezetőség felelősségének, bevonásának és feladatainak kezelése. A szabvány 4. fejezetének feldolgozását az ügyvezetés, és az ügyvezetéshez első jelentési szinten álló vezetők részvételével végezték. Az átállást segítették a minden területi egységben kinevezett minőségügyi megbízott (QPB, Qualitätsprozessbeauftragte) funkcióban dolgozó munkatársak. 
Nina Kandler-Schmitt a folyamatszemléletű megközelítés Audi általi értelmezéséről és egy egységes beszállító kezelési módszerről beszélt. Előbbi tekintetében kiemelte, hogy a folyamatok jó és pontos leírása összetett feladat, de ha jól megcsinálják, számos haszna között az új munkatársakat is segíti a rendszer megértésében. A folyamatok leírásához az Audi szakemberei is a teknős modellt hívták segítségül. A bemutató kitért a szabvány PDCA körének sajátos Audi értelmezésére is, miszerint az Audinál az egyes elemek sorrendjét és elnevezését is a belső minőségügyi nyelvezetükhöz igazították.
 
A Mercedest Földes Tamás képviselte, témája a projektmenedzsment és a hozzá kapcsolódó buktatók voltak. A bemutatót a projektmanagement szükségességének ismertetésével kezdte, majd saját beszállító auditori tapasztalatait is felhasználva, az ennek során tipikusan elkövetett hibákról beszélt. A téma létjogosultságát érzékelteti, hogy az általuk vizsgált beszállítók – nem mellékesen potenciális beszállítókat is ideértve  – 2/3-át alkalmatlannak vagy gyengén alkalmasnak találták a projektmenedzsment módszertanának megfelelő alkalmazására. A jellegzetes hibák között felmerültek a külső termékvizsgálatok tervezési hibái, a gyakran nemzetközi projektszervezetek kommunikációs hibái, ide értve a felelősségek helytelen vagy hiányos meghatározását is, de jellemző hibaként jelent meg még a vevő késedelmes értesítése, és az időtervek elhanyagolása is. Szerencsére a prezentáció néhány egyszerű megoldási javaslatot is vázolt. 
 
Almási Martina a HIPA képviseletében a magyarországi befektetői trendekről beszélt. A QFD-vel hosszú évek óta van kapcsolata a HIPA-nak a beszállító fejlesztés területén, de ezúttal inkább a gazdasági aspektusokat érintette az előadás.
A résztveők megtudhatták, hogy több mint 700 autóipari cég működik Magyarországon, ezek részben a félmillió Magyarországon gyártott járműhöz, de exportra is gyártanak alapanyagokat és alkatrészeket. Érdekes információként elhangzott, hogy a Top 100 autóipari vállalatból 40, a Top 20-ból pedig 15 jelen van Magyarországon. Az előadás részét képezte egy látványos promó videó, mely egyrészt összefoglalta az aktív helyi járműgyártást és az ehhez kapcsolódó fejlesztési tevékenységeket, másrészt további magyarországi befektetésekre ösztönzi a már itt működő és új vállalatokat.
 
A befektetők számára is hangsúlyozott trendek az elektro-mobilitás és az önvezető járművek. A magasabb hozzáadott érték jegyében az új mottó a „Made in Hungary” helyett az „Invented in Hungary”.
 
Englóhner Bernadett az AGC Glass részéről egy Japán vállalat az európai piacon címmel tartott prezentációt, megemlítette ugyanakkor azt a helyi sajátosságot, hogy a japán tulajdonú cégek re jellemző felépítéssel ellentétben az AGC esetében az európai központ és a tatabányai üzem is európai, ill. magyar vezetőség irányítása alatt működik. A rendszerkövetelmények vonatkozásában a vevőik között vezető szerepet betöltő Toyota nem várja el az IATF 16949 szerinti tanúsítást, de tartalmilag nagyon hasonló elvárásokat támaszt, mint az európai OEM-ek. További különbségként a probléma megoldási módszerek alkalmazását emelte ki: míg Európában az időnyomás miatt gyakran az első hiba oknak vélt okra „ráugrik” a problémamegoldó csoport, a japán megközelítés nagyobb hangsúlyt fektet a hiba okok vizsgálatára, a vélt okok igazolásához kapcsolódó tevékenységekre. Ez látszólag hosszabb probléma-megoldási időt eredményez, összességében azonban a kevesebb újra-előfordulás miatt hosszú távon ez mégis eredményesebb lehet. 
 
Tárai Gábor a Bosch-tól egy modern minőségbiztosítási rendszer alapjairól osztotta meg gondolatait a közönséggel. Mi jelenti a kihívást? Többek között az egyre komplexebb termékek, a korábbi termékben alkalmazotthoz képest jóval magasabb számú komponens, a 12V és 400V feszültségű rendszerek egymás mellett működése, fűszerezve az egyre rövidebb fejlesztésre szánható időkkel. Az előadó problémaként vetette fel, hogy az egyre komplexebb termékek gyártásához, szereléséhez használt géppark képessége nem feltétlenül fejlődik az előállítandó termékek technológiájának fejlődési ütemében, és az alkalmazott munkatársak felkészültsége is leginkább hasonlónak tekinthető a korábbi évekéhez. Ezért aztán nagy felelősséget tulajdonít az irányítási rendszerek helyes alkalmazásának. Ezekről úgy vélekedett, hogy bár kiforrottak és strukturáltak, de nehezen közérthetőek. Bemutatója így a megértést segítő módszerek ismertetésére összpontosított, mellyel a minőségtudatosságot a Bosch szerint fenn lehet tartani. A Bosch részéről ehhez 15 minőségügyi alapelvet fogalmaztak meg, a résztvevők ebbe nyerhettek példákkal is illusztrált betekintést.
 
Juhász Péter ZF-től a Kelet-európai beszerzési tapasztalatairól beszélt. 
Megemlítette, hogy a ZF a közelmúltban, a frankfurti autószalonon arculatváltást jelentett be – az élet különböző területein, így a beszerzés területén is gyakran előfordul, hogy a helyzet akár egyik napról a másikra megváltozik, és ez a beszerzőket is kihívás elé állítja. 
Bevezető gondolataiban beszámolt a ZF egri üzemének 40000 m2-es bővítési tervéről, mellyel 800 új munkahelyet kívánnak létrehozni. A lépés hátterében egy csúcstermék, egy 8 sebességes automata váltó magyarországi gyártásának terve áll. A frankfurti autószalon bejelentéseire visszautalva elhangzott az elektromos autók várható térnyerése, ami hosszú távon végeredményben szükségtelenné teszi a jelenlegi sebességváltókat, de jelenleg ez még nem befolyásolja a hagyományos váltók gyártását. Az előadás érdekes eleme volt a földrészek összehasonlítása gazdasági, autóipari szempontokból. Erre építve elhangzott, hogy a ZF folyamatosan törekszik a beszállítói bázisának lokalizációjára, esetükben jelenleg 46% a helyi, magyarországi beszállítási arány. A helyi gyártói bázis előnyeként elhangzott, hogy elérhető közelségben szinte minden szükséges technológia rendelkezésre áll, szemben más földrészeken, pl. az Indiában tapasztaltakkal, ahol bizony vannak helyi technológiai hiányosságok. Országunkban hátránynak tekinti ugyanakkor a tőkeerős befektetők alacsony számát, a meglévő gyárak magas kihasználtságát, ebből kifolyólag a szabad kapacitások alacsony szintjét. Záró gondolatai között felmerült, hogy a magyar beszállítók a tapasztalatok alapján leggyakrabban helyben gondolkodnak, a globális lábnyommal rendelkező magyar vállalkozások száma nagyon alacsony.
 
A Densotól  Szincsák Attila a német és a japán minőségi megközelítés különbségeit vetette össze. A Denso rövid bemutatása után először az európai, amerikai és japán minőségi megközelítési modelleket vázolta. A beszállítók képességvizsgálata vonatkozásában az egyik szembetűnő különbségként értékelte, hogy az európai és amerikai modellek szabvány alapon, tanúsítványokon keresztül közelítik meg a potenciális beszállítókat, a japán modell nem nevesít kifejezetten nemzetközi szabványokat. Egy másik különbség, hogy az Európában jellemző egy-két tagból álló auditor csoporttal szemben a japán modellben nem szokatlan a nagyon népes, akár 10+ fős csoport egy beszállítói audit alkalmával. A japán cégek büszkék arra, hogy szoros kapcsolatot ápolnak a beszállítói bázisukkal, kívülállók számára egy japán vevő és beszállítóinak köre meglehetősen zártnak tűnik.  Az előadó ugyanakkor igyekezett eloszlatni a kétségeket, miszerint egyáltalán nem lehetetlen feladat bekerülni ebbe a beszállítói bázisba. Zárszóként elhangzott, hogy a Densonak legtöbbet a minőség iránti elkötelezettség jelenti.
 
Az előadások sorát Lantos Gábor zárta, aki a Knorr-Bremse magyarországi beszállító fejlesztési programját ismertette. A Knorr-Bremse magyarországi divíziója büszke arra, hogy az elmúlt 25 évben több olyan lokális beszállítót is bevontak a beszállítói bázisukba, amelyek ma már nem csak a Knorr-Bremse európai telephelyeire szállítanak be, hanem más autóipari vevőket is ki tudnak szolgálni a Knorr-Bremsével történő együttműködésük során tanultak segítségével. Az előadás bemutatta, hogy a Knorr-Bremse milyen eszközökkel támogatja a beszállítói bázisát a továbbiakban is, illetve hogy ezt a támogatást új beszállítóknak is felajánlja.
 
 
Katalógus letöltése

NYÍLT képzési időpontok és árlista -
2018. I. félév
 

Rendszerfejlesztés

Heti eltérés blog

Heti eltérés rovatunkban auditorunk minden héten egy esetet dolgoz fel. Most Ön is próbára teheti tudását.
bővebben
 



Magyarországon először kapható magyar nyelven a VDA 6.3 című kiadvány.